Assassin’s Creed: Tesztelés
Mindenkit üdvözlök az Assassin’s Creed játék bemutatásán. Először is ezt a játékot a híresneves Ubisoft gyártotta szerintem egész jó munkát végeztek bár erről megoszlanak a vélemények. Na igen ha már itt tartunk, nagyon érdekelt, hogy én mit fogok reagálni erre a játékra. Nos valaki azt mondja ez egy ... jó játék ez az Ubisoft egyik legjobb játéka, és valaki azt, hogy ez a játék szép meg jó de unalmas és vontatott. Nos én valahol a kettő közt helyezkedem el, mert a játék lenyűgöző, de egyben tényleg unalmas. Ja és egy nagyon furcsa dolog, hogy egyszerre a középkorban vagyok és gyilkolászok miközben egy ember emlékeiből ástak elő mint üküküknagyapát. Eddig nem tudtam, hogy öröklődnek az emlékek, de mostmár ezzel is okosabb vagyok. Az emlékek az oké öröklődnek de a kinézet is? Desmond Miles-nál ez így van. Na mindegy.
A történet (röviden ):
A karakter akivel vagy egy Altair Ibn La-Ahad nevű assassin. Az assassin szó jelentése röviden bérgyilkos aki politikai személyeket gyilkolt meg, olyan aki a merényletei előtt mindig hasist vett be (á, e szerint egy drogossal vagyunk) és ebből lett az assassin. Nos elküldenek egy tárgyért néhány assassinnal egy barlangba, csakhogy keresztülhúzta a terveiteket egy templomos a katonáival. Nagy bőszen megtámadod de nem sikerül megölni, de valahogy csak sikerült kijönnöd onnan. A társaid végül megszerezték illetve társad mert a másik meghalt. Később megtámadják a falut a templomosok és végül megoldod a helyzetet, de sajnos a mesternek nem tetszett ezért leszúr egy kis arany tőrrel. Ilyenkor azt hisszük, hogy meghaltunk de mégsem. Valami furcsa módon nem haltunk meg csak „újjászülettünk”. Azt megtudom érteni, hogy ezzel lefokozott és elvette a fegyvereimet de, hogy a maximum életemet hogyan az a nagy kérdés. A feladatod ezütán az, hogy meg kell ölnöd 9 híres embert és ezzel visszakapod a rangodat az assassinok közt.
Grafika, játszhatóság és a „nagy” szabadság:
Kezdjük a grafikával, nagyon szép lélegzetelállítóan szépen csinálták meg a városokat (Damaszkusz, Acre és Jeruzsalem). Olyan szép, hogy nem lehet leírni a kidolgozottság minden kis dolgot szépen megcsináltak 100%-os pontosságal egyszerűen gyönyörű és más jelzőt nem lehet hozzá használni.
Játszhatóság, nos igen itt is nagyon megoszlanak a vélemények. Valaki azt gondolja milyen jól harcol, mászik, ugrál, verekszik és persze gyilkol. Nos igen ezek igazak, de az hogy ugyanazt de majdnem pontosan ugyanazt csinálod meg 9-szer hát az már durva. Egyszerűen durva, hogy mindig ugyanazt kell csinálnod: infót szerzel (egy messzi padról hallgatózol azt nem tudom miért hallanál onnan jobban de mindegy), terhelő bizonyítékot lopsz (kizsebelsz egy embert) vagy megversz valakit (egyszer ő üt egyszer pedig te mmm izgalmas), és ha megvan a minimum már mehetsz legyilkolni azt az embert aki célpontnak van kitűzve.
A szabadságról csak annyit, hogy nem nagy. A város igen meg minden, de amikor megunod a lopkodást meg egyebeket csak városlakókat menthetsz meg, felmászhatsz magas tornyokra (amikről lenézve hirtelen „megvilágosotsz” és már látsz néhány + küldetést). Ezek csak olyan szempontból jók hogy kapsz érte pontokat és ezekkel a pontokkal megnövelheted az életed ha megfelelő mennyiségű összegyűlik.
Fegyverrendszer:
A fegyverrendszer egész jó. Ami nagyon jó a harcban az a kombó vagy a kontra. A kombóval folyamatosan tudsz támadni ami meggyengíti a védelmét az ellenfélnek és könnyeben meghal. A kontra teljesen más ott kivárod a támadás pillanatát és ellentámadásként bejön egy kisebb videó amikor megölöd (ez mindig fröcskölő vérrel jár :P) de az kb 100 ellenfél után már nem olyan nagy élmény.
A fegyverzetet is jól megcsinálták többnyire kard, tőr, dobókések és egy kisebb kés ami az alkarod alsó részéből ugrik elő. Az assassinok ezzel ölhettek meg valakit a nélkül hogy észrevették volna őket.
Többnyire ennyit szerettem volna, de a sok kritikám ellenére szerintem ez egy jó játék és megérdemli a figyelmet ha lesz folytatása.
ÉRTÉKELÉS:
Grafika: 10/10
Hangok:10/10
Játékélmény: 8/10
U.i.: Senki nem szólhat le a játék értékelése miatt mert egy csomó értékelésen rosszabb eredményt kapott a játék. Még azt szeretném mondani, hogy ezt a játékot mindenkinek ajánlom főleg konzollal.
By: Lord Thomas
A történet (röviden ):
A karakter akivel vagy egy Altair Ibn La-Ahad nevű assassin. Az assassin szó jelentése röviden bérgyilkos aki politikai személyeket gyilkolt meg, olyan aki a merényletei előtt mindig hasist vett be (á, e szerint egy drogossal vagyunk) és ebből lett az assassin. Nos elküldenek egy tárgyért néhány assassinnal egy barlangba, csakhogy keresztülhúzta a terveiteket egy templomos a katonáival. Nagy bőszen megtámadod de nem sikerül megölni, de valahogy csak sikerült kijönnöd onnan. A társaid végül megszerezték illetve társad mert a másik meghalt. Később megtámadják a falut a templomosok és végül megoldod a helyzetet, de sajnos a mesternek nem tetszett ezért leszúr egy kis arany tőrrel. Ilyenkor azt hisszük, hogy meghaltunk de mégsem. Valami furcsa módon nem haltunk meg csak „újjászülettünk”. Azt megtudom érteni, hogy ezzel lefokozott és elvette a fegyvereimet de, hogy a maximum életemet hogyan az a nagy kérdés. A feladatod ezütán az, hogy meg kell ölnöd 9 híres embert és ezzel visszakapod a rangodat az assassinok közt.
Grafika, játszhatóság és a „nagy” szabadság:
Kezdjük a grafikával, nagyon szép lélegzetelállítóan szépen csinálták meg a városokat (Damaszkusz, Acre és Jeruzsalem). Olyan szép, hogy nem lehet leírni a kidolgozottság minden kis dolgot szépen megcsináltak 100%-os pontosságal egyszerűen gyönyörű és más jelzőt nem lehet hozzá használni.
Játszhatóság, nos igen itt is nagyon megoszlanak a vélemények. Valaki azt gondolja milyen jól harcol, mászik, ugrál, verekszik és persze gyilkol. Nos igen ezek igazak, de az hogy ugyanazt de majdnem pontosan ugyanazt csinálod meg 9-szer hát az már durva. Egyszerűen durva, hogy mindig ugyanazt kell csinálnod: infót szerzel (egy messzi padról hallgatózol azt nem tudom miért hallanál onnan jobban de mindegy), terhelő bizonyítékot lopsz (kizsebelsz egy embert) vagy megversz valakit (egyszer ő üt egyszer pedig te mmm izgalmas), és ha megvan a minimum már mehetsz legyilkolni azt az embert aki célpontnak van kitűzve.
A szabadságról csak annyit, hogy nem nagy. A város igen meg minden, de amikor megunod a lopkodást meg egyebeket csak városlakókat menthetsz meg, felmászhatsz magas tornyokra (amikről lenézve hirtelen „megvilágosotsz” és már látsz néhány + küldetést). Ezek csak olyan szempontból jók hogy kapsz érte pontokat és ezekkel a pontokkal megnövelheted az életed ha megfelelő mennyiségű összegyűlik.
Fegyverrendszer:
A fegyverrendszer egész jó. Ami nagyon jó a harcban az a kombó vagy a kontra. A kombóval folyamatosan tudsz támadni ami meggyengíti a védelmét az ellenfélnek és könnyeben meghal. A kontra teljesen más ott kivárod a támadás pillanatát és ellentámadásként bejön egy kisebb videó amikor megölöd (ez mindig fröcskölő vérrel jár :P) de az kb 100 ellenfél után már nem olyan nagy élmény.
A fegyverzetet is jól megcsinálták többnyire kard, tőr, dobókések és egy kisebb kés ami az alkarod alsó részéből ugrik elő. Az assassinok ezzel ölhettek meg valakit a nélkül hogy észrevették volna őket.
Többnyire ennyit szerettem volna, de a sok kritikám ellenére szerintem ez egy jó játék és megérdemli a figyelmet ha lesz folytatása.
ÉRTÉKELÉS:
Grafika: 10/10
Hangok:10/10
Játékélmény: 8/10
U.i.: Senki nem szólhat le a játék értékelése miatt mert egy csomó értékelésen rosszabb eredményt kapott a játék. Még azt szeretném mondani, hogy ezt a játékot mindenkinek ajánlom főleg konzollal.
By: Lord Thomas
